Szivárványos tüntetést tartanak délután Budapesten
A Helsinki Bizottság szervezi a homofóbia elleni világnap alkalmából.
A Helsinki Bizottság szervezi a homofóbia elleni világnap alkalmából.
A döntésben 64 gyerek és 20 nő érintett, akik az orosz-ukrán háború elől menekültek Magyarországra.
A Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa kiüresítette a pozíciót, így az érintettek már inkább nem is fordulnak hivatalához.
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
Pál Norbert úgy emlékszik, hogy az érintettek 95 százaléka békésen hagyta el a szállását.
Már szombaton is az utcán aludtak, többségük gyermek, köztük egy 2 hónapos újszülöttel.
A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött.
Néhány napon belül két helyszínen is több tucat illegális bevándorlót kaptak el a rendőrök Budapesten. Múlt héten Budán, a miniszterelnök házának közelében, hétfőn pedig Pesten, a bulinegyed közepén intézkedtek a hatóságok. Megkerestük a rendőrséget, hogy mit kezdenek az új jelenséggel, és elmentünk a hetedik kerületi Holló utcába is, hogy utánajárjunk, milyen az, amikor nyolcvan ember zsúfolódik össze illegálisan egy belvárosi lakásban.
Az állam szűkítette azoknak az Ukrajnából menekülőknek a körét, akik igénybe vehetik a Védelmi Bizottságok által kijelölt szálláshelyeket, szerintük ez szolgálja leginkább azt, hogy a munkaképesek integrálódjanak a munkaerőpiacra.
Két menekülttel kapcsolatban mondta ki a törvényszék, hogy jogsértő volt a magyarországi fogvatartásuk.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Az utolsó pillanatban teljesen átírtak egy törvénymódosítási javaslatot, így lehetetlenítve el, hogy bárki véleményezni tudja azt.
Az eredetileg kijelölt nyolc településből már csak egy számíthat arra, hogy börtönt épít náluk a kormány, de egyelőre még ott sem történt egy kapavágás sem. A korábban kiképzett börtönőrök többsége már le is szerelt, a hoppon maradt önkormányzatoknak főhet a fejük, hogy mihez kezdjenek a visszakapott területekkel. Eközben szép lassan ismét nő a börtönzsúfoltság: az elmúlt 33 évben nem ültek annyian a rácsok mögött Magyarországon, mint most.
Mi számít közösség tagja elleni erőszaknak? Ha antifasiszták azt gondolják kiszemelt áldozatukról, hogy neonácik? Az már nem, ha neonácik gondolják azt az áldozataikról, hogy antifasiszták? Kell, hogy azok legyenek, hogy a tényállás megalapozott legyen? A politikai szélsőséghez tartozás egyben védett közösséget is jelent? Egy neonáci védekezhet majd a bíróság előtt azzal, hogy kiszemelt roma áldozatát azért verte meg, mert antifasisztának vélte, hátha így elkerülheti a közösség tagja elleni erőszak vádját? Erről kérdeztünk jogvédő szervezeteket.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés reményében a kormány olyan civil szervezetekkel is egyeztetett, akikkel normális esetben szóba sem állna.
A jogerős ítélet szerint Pető Attila zaklatta az egyház tagjait, amikor megpróbált választ kapni arra, hogy az egyház hogyan jár el az őt zaklató pap ügyében.
Maafi Najibullah több mint 30 éve él Magyarországon, magyar a felesége, több tucat embernek adott munkát, erre most azzal szembesült, hogy "nemzetbiztonsági kockázatot" jelent.
Megsértette a magyar állam három szíriai menekült emberi jogait. Ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága állapította meg, amely kártérítést is megítélt nekik, miután menedékkérelmet akartak beadni a röszkei tranzitzónában, de a magyar hatóságok érdemi eljárás nélkül kiutasították őket.
Úgy látják, a hétfő esti megállapodásban az unió nem ment el a falig.
Kártérítésre ugyanúgy nem számíthat, mint azok cselekvőképesség kizárásával élők, akiket korábban börtönben tartottak.